Who let the dogs out?

Ezen a télen számos edzés alkalmával találkoztam különféle kutyákkal. A korábbi évekhez képest mondjuk ötszörös gyakorisággal. Ez persze önmagában még nem lenne baj. Ahogy néztem, ezek többnyire nem kóbor állatok voltak, hanem kiszöktek otthonról. Erről a nyakörv vagy a nyakukban lógó láncdarab árulkodott többször. Egy alkalommal egy 3 fős falkával is találkoztam, de ezeket is az előbbiek jellemezték. Szeretem a kutyákat, nem is félek tőlük és bár többnyire inkább ők ijedtek meg (ez is enged következtetni a sorsukra, ha félnek az embertől), 1-2 alkalommal bizony komoly lélekjelenlétre és szerencsére volt szükségem, hogy ne támadjon meg egy-egy állat. Ez futásnál különösen necces. Olyan is volt, hogy egy ház udvarából ugrott elő a blöki, gazdája persze sehol. Igazából csak azt akartam ezzel az egésszel mondani, hogy aki kutyát tart, figyeljen már oda rá! Adjon neki rendesen enni, ne tartsa láncon, ne verje, ellenőrizze, stb.! Akkor nem lennének ilyen és ehhez hasonló helyzetekből kialakuló súlyos esetek. Nagyon igaz, hogy minden kutya valahol olyanná válik mint a gazdája.

Viszont jó hír, hogy az utóbbi 1-2 hétben kevesebb elcsatangolt kutyát láttam - mondjuk kicsit kevesebbet is voltam kint a nagy hideg miatt, meg lehet ők is fáznak :) Amúgy nekünk is van kutyánk (de egyedül nem vállalnék egyet). Vigyázzatok magatokra, hajrá!

A motivációról

Egy ideje itt a tél (még ha néha nem is úgy tűnik), messze még a montis versenyek. Viszont edzeni már kell, ha javítani akarsz eddigi eredményeiden és fejlődni szeretnél. A nagyon intenzív és/vagy hosszú edzések ideje még nincs itt, de (majdnem) minden nap meló előtt vagy után a többi elfoglaltság mellett edzeni kell. Ha rossz az idő, görgőzni. Továbbá meg kell csinálni az erősítéseket, oda kell figyelni a kajára stb. Mindez egy hozzám hasonló amatőr sportolótól is egy életmódót követel. Máshogy nem lehet csinálni. Vagyis szerintem nem érdemes: ha csinálok valamit, azt rendesen csináljam. A legtöbb edzés és a hozzá kapcsolódó dolgok az esetek legnagyobb részében jönnek maguktól könnyen, hiszen ilyenkor azt csinálhatom, amit szeretek és ennek nyilván örülök. Viszont vannak alkalmak, amikor azért kicsit meg kell erőltetnem magam, mert ugye én sem vagyok tökéletes :) Ilyenkor nagyjából a következő dolgok motiválnak edzésen és azon kívül.

• Jól sikerült verseny. Eszedbe jut, hogy milyen jól mentél azon a bizonyos derbin és hogy azokért a pillanatokért érdemes.


• Jó eredmény vizualizálása. Egy fontos verseny közeledtével van, hogy kicsit befásul az ember a sok edzéstől. Ilyenkor is jó tudatosítani magunkban, hogy miért is ez a sok munka. Pozitív gondolatok. Képzeld el, ahogy jól fogsz menni a kitűzött versenyen!


• Zene, videó. Ezek hatásmechanizmusát szerintem nem kell különösen ecsetelni. Pl. nem is tudom megszámolni, hányszor néztem meg a 24 solo című filmet - a fejemben le tudom pörgetni majdnem az egészet :) Offroad to Athens is klasszikus. Eye of the tiger a Rocky 3-ból. És még van rengeteg ilyen.


• Edzőtárs. Alapozáskor én szinte mindig egyedül megyek, de néha kell a társaság ilyenkor is. Viszont a tavasztól kezdődő intenzívebb edzéseknél sokat tud segíteni egy MEGFELELŐ edzőtárs (és te is Neki). Sőt itt már szerintem szükséges is, egyedül kevesebbet tudsz kihozni magadból.


• Apró sikerélmények: pl. jól mentek a résztávok - innen már az edzés fennmaradó része könnyebb. Érzem, hogy erősödtem kicsit. Vagy sikerült kicsit faragni a testzsírból.


• Testépítők. Korábban én is súlyzóztam egy darabig - biztos innen maradt meg a kötődés valamilyen szinten a body building-hez - de fogalmam nem volt a lényegről, meg nem is az én sportom. Viszont: elszántság, kitartás, következetesség - ez jellemzi a testépítőket. Sokat lehet tőlük tanulni. Ha te kicsit nem figyelsz oda a kajára, legfeljebb gyengébb eredményeid lesznek. Viszont ők el sem indulhatnak úgy egy versenyen. A BB.Tv-be szoktam leginkább belepillantani, érdemes! Amúgy az egész Body.Builder oldal nagyon jó és hasznos információkat tartalmaz más sportágak kedvelőinek is.

Most azt nem kívánom hosszasan taglalni, hogy mi van ha folyamatos motivációhiányban szenvedsz és semmi sem segít. Pl. túl vagy edzve vagy az életed mostani szakasza nem alkalmas komoly edzésmunkára. Ilyenkor vedd lazára, pihenj! Az edzésnek örömet kell okoznia, nem jelenthet nyűgöt, mert akkor meg fogod utálni amit szeretned kellene.

És hogy mi a cél? Sportoló szemmel nyilván hogy minél jobb eredményeket érjek el abban a sportágban, amit szeretek, kihozzam magamból a maximumot időről időre. Mert ezt imádom csinálni, ez a szenvedélyem. Természetesen a "minél jobb" az egy konkrét helyezés, időeredmény stb. a kiemelt versenyeken, mert csak így tudhatom meg, hogy sikerült-e teljesítenem a feladatot. Fontos, hogy reális céljaid legyenek, de azért egy kicsit "álmodozni" is kell, mert ez visz előre. Soha nem szabad teljesen megelégedni, viszont az elért eredményeket tudni kell értékelni. "Hétköznapi" emberként nézve pedig a legnagyobb előnynek azt tartom, hogy a sport segít abban, hogy a mai világ lehetőségeihez képest a lehető legegészségesebben és kiegyensúlyozottabban élj. Ezt nem csak a mozgásra értem, hanem mindarra a szemléletmódra, ami meglátásom szerint a legtöbb sportolóban kialakul.

Téged mi motivál?

Ragaszkodj a tervhez!

Ne úgy mint én a sziveszteri maratonon. Úgy terveztem hogy az erős félmaratoni távot lenyomom egy normális tempóban (nem maxon). Ehhez mérten terheltem magam a megelőző napokban is. Aztán kb. az utolsó pillanatokban sikerült meggyőznöm magam, hogy inkább fussam megint a maratont. Ebben Zsé is támogatott, hogy jön frissíteni. A táv feléig jól is ment, a tavalyi időmet simán tartottam, de aztán hirtelen kihúzták a dugót. Nem tudtam az addigi tempóm nyomni. Pedig frissítettem rendben és nem is kezdtem be. Ez egy ilyen nap, nyugtáztam magamban. Innen végigfutottam egy kényelmes iramban. Végül csak 5 perccel lett gyengébb a vége mint tavaly. Ebben persze közrejátszott, hogy most nem görcsöltem be a végére :)

Zsének és Sanyinak köszönöm a frissítést! Közel nem készültem ki annyira mint a korábbi években - főleg 2 éve. Este egy kis alvást követően nem is okozott gondot a járás, így jól esett a szilveszteri buli is. Azért a regeneráció így kicsit több időt vesz igénybe mint ha a címben szereplő tanácshoz tartottam volna magam.